Fondant illata hívogat a szélben,

Szivárvány hídján vezet át az égen.

Rózsaszínű habjával csábít a atak,

Ugrándoznak vizében csillámos halak.

 

Vattacukor felhők felettem úsznak,

A mezők cukorvirágba borulnak.

Édes illatuk most a szélben kavarog,

Ragyognak köztük gyémánt unikornisok.

 

Csoki szökőkút is áll egy a téren,

Óriás bonbon van a közepében.

Gyümölcsízű nyalókák is sorban állnak,

Körülöttük aprócska méhecskék szállnak.

 

Süvegcukor fenyők sora hívogat,

Meg is kóstolnám egyszer mindnyájukat.

Hópiheként száll az égből le,

Játszom és szaladok egyre csak nevetve.

 

Pillecukrot gyúrok, angyalt formázok,

Így teszem emberivé e cukormázas világot.

Rólam bővebben

Az irodalmat mindig is szerettem, gyerekkoromban is sokat olvastam regényeket és verseket, leginkább a cselekményes, fantáziavilág állt akkor hozzám a legközelebb, ami a mai napig is így van…
Tovább olvasom

További ajánlott bejegyzéseim

Ha tetszett ez a bejegyzés, nézd meg a többi ajánlott posztomat is!
Vissza a többi alkotásra